Az online eladások dobták meg a Nike bevételét

Bevétel dollárért online. Mínuszos hírek

A reklámbevételek évek óta csökkennek, apad a vásárlóképes olvasótábor is, miközben az online lapok sem találják a jövedelmezőség vagy legalább a nullszaldó Szent Grálját. Megvizsgáltuk, ki merre keresi a jövő sikermodelljét.

Pár dollárral többért - teljes film (eredeti szinkron)

Drasztikusan csökkennek az újságok hagyományos bevételei. A Pew Research Center számításai szerint ben az amerikai nyomtatott lapok még 49 milliárd dolláros print hirdetési bevétellel büszkélkedhettek: tíz évvel később viszont ez az összeg 18 milliárdra apadt, az online bevételeik pedig 2 milliárdról mindössze 3,5 milliárd dollárra emelkedtek.

Ebben nagy szerepet játszik a reklámpiac átalakulása. A kétezres évek elején az Egyesült Államokban még a bevétel dollárért online 80 százaléka származott hirdetésekből, és csak 20 a közvetlen olvasói hozzájárulásból Nyugat-Európában ez az arány 65—35 volt, míg Japánban a hirdetések alig játszottak szerepet — a modell, amíg működött, 20—35 százalékos haszonkulcsot biztosított a tulajdonosoknak. Ezzel szemben ma a The New York Timesnak például csak 37 százaléknyi bevétele érkezik hirdetésekből, digitális növekedésre pedig, ha van is esély, nem tudja pótolni az offline veszteségeket, hiszen — a Harvard University mellett működő Nieman Lab adatai szerint — a digitális reklámbevételeknek az Egyesült Államokban a 60, világszinten pedig a 90 százaléka a Google-nél és a Facebooknál köt ki.

  • Jel kereskedési bináris opciók videó
  • Lehetőségek a pénzben mi ez
  • Online vállalkozás indítása: Miből, milyen bevételekre tehetsz szert
  • Indulhat az online kereskedelmi háború?

A World Association of Newspapers and News Publishers WAN-IFRA hetven ország adatai alapján összeállított, tavaly év végi jelentése szerint továbbra is a nyomtatott sajtó termeli a globálisan csökkenő bevételek jelentős részét: közel 92 százalékát. A hirdetések helyett pedig elsősorban az olvasók tartják el a lapokat, az összbevételek átlag 56 százaléka származott ugyanis terjesztési értékesítésből.

A tulajdonosok, ha nem szeretnének milliókat veszíteni, kénytelenek drasztikusan csökkenteni a kiadásaikat, amibe beletartozik a létszámleépítés is.

Szabadság, intimitás

A fenti időszakban az amerikai nyomtatott lapoknál foglalkoztatott újság­írók száma 66 ezerről 41 ezerre csökkent, míg a csak digitálisan bevétel dollárért online termékeknél továbbra is alig többen dolgoznak tízezernél. A veszteségek az ország egyes részeit másként és másként érintik. Washingtonban és Los Angelesben valamelyest nőtt az újságírók száma, New Yorkban stagnál, máshol folyamatosak a létszámleépítések.

Miután az Amazon alapítója, Jeff Bezos megvette a Postot, az ezt követő digitális újítások révén megnőtt az online előfizetők száma. Bár a bevételek így jóval elmaradnak a nullszaldóhoz szükségestől, Bezosnak nagy tervei vannak a lappal; főként a digitális üzletágban vár komoly hasznot.

Százmilliós bevételt remél például attól, hogy a lap digitális szerkesztői felületét más újságok számára is elérhetővé teszi. A tulajdonos optimizmusáról árulkodik az is, hogy a Post nemrégiben több tucat újságírót vett fel.

A tartalmon ez meg is látszik: a washingtoni kormányzati apparátusról, a belpolitikáról és nemzetbiztonságról szóló témák terén ma a Post mindenkit ver Amerikában. Donald Trump választási győzelme sem jött rosszul a kritikus sajtónak. A Times például fél év alatt ezer új online előfizetőre tett szert — jóllehet továbbra is a nyomtatott lap a kiadó fő bevételi forrása.

Mindezt úgy, hogy az áremelések folyamatosak, és a print hirdetési bevételek is drasztikusan csökkennek: tavaly novemberben például a lap arról tájékoztatta a befektetőket és az olvasókat, hogy a nyomtatott lap hirdetési bevételei a harmadik negyedévben a megelőző év hasonló időszakához képest 20 százalékkal estek, s ezt az online hirdetési bevételek növekedése sem tudta kompenzálni.

A cél mindenesetre az, hogy ra millióra nőjön az online előfizetésekből és reklámokból származó bevétel — kérdés, hogy a Trump-effektus mennyire lesz tartós, és mennyien lesznek hajlandóak a mostani kedvezményes előfizetések lejárta után teljes áron is előfizetni a lapra.

De legalább már nincs csődközelben bevétel dollárért online Times, mint amikor ben Carlos Slim mexikói milliárdosnak kellett millió dollárral kisegítenie.

S vajon hogyan lesz képes olvasottságát pénzre váltani a brit The Guardian? A napilapnál az internetboom hajnalán eltökélték, hogy nagy nemzetközi online újsággá növik ki magukat, miközben megtartották a nyomtatott megjelenést is.

bevétel dollárért online

A print lap épp a napokban vált majd kisebb, ún. Irodát nyitott az Egyesült Államokban és Ausztráliában is, s ma már havi millió egyedi látogatóval büszkélkedhet — de a várt online reklámbevételek nem akartak jönni.

bevétel dollárért online

Az újságot kiadó alapítvány veszteségei az elmúlt években csak nőttek, s többen már azt pedzegetik, vajon tíz év múlva marad-e még valami az alapítványt felügyelő Scott Trust vagyonából. A lap — amely előre opciók a tartalomszolgáltatás bevétel dollárért online — egy ideje önkéntes hozzájárulásokra biztatja az olvasóit.

Ez a kampány állítólag sikeres, a Guardian elérte, hogy az előfizetésekből és adományokból ugyanannyi bevétel folyjon be, mint a hirdetésekből. Ezt állította legalábbis nemrég Katharine Viner, a lap főszerkesztője a Financial Timesnak. A terv szerint az olvasói adományozással re már nullára kéne kijönni — de kérdéses, hogy ez menni fog-e újabb elbocsátások nélkül.

És kétséges az is, hogy az adományokra építő modellt nagyobb számú újság sikerrel alkalmazhatja-e.

Feliratkozás hírlevélre

Michael Haller, az Universität Leipzig nyugalmazott professzora, a talán legismertebb német újságírás-kutató szerint a szociálisan érzékeny, értelmiségi, idealista olvasóközönséggel megáldott újságok bevétel dollárért online akár működhet is — korlátozottan.

Modell modell hátán Az elmúlt években a kieső bevételek pótlására kifundált, számos új módszer egyike az ún. A cégek nem közvetlen, ún. A Guardian például az Amazon Bosch c.

  • Hogyan lehet pénzt keresni számlába történő befektetés nélkül
  • Bináris opciók a véleményed
  • Az online eladások dobták meg a Nike bevételét | Világgazdaság
  • Instagram

A New York Times a Samsungtól kapott 14 millió dollárt, hogy fokos videosorozatot gyártson. A cég nem befolyásolhatta a tartalmat, de sokan úgy látták, a szponzorált anyag túlságosan is előkelő helyen jelent meg az oldalon, s aggódni kezdtek a Times szerkesztői függetlensége miatt.

Vállalkozás Alapjai képzés

A nagyobb szerkesztőségekben már így is a múlté az értékesítési csapat és a tartalomgyártók közé húzott áthatolhatatlan fal. A New York Times okos ötlete volt az is, hogy adakozó kedvű olvasókkal vásároltassanak előfizetést diákoknak. Arról, hogy mennyi pénzt hozott ez a konyhára, a lap nem közölt részletes adatokat, de azt elárulta, hogy több mint 15 ezren adakoztak, a legkisebb adomány 4 dollár, a legnagyobb egymillió dollár volt, Ennek is köszönhető, hogy a lap második negyedévében azzal büszkélkedhetett, hogy egy év alatt 1,3 millió új digitális előfizetőre tett szert.

Németországban a Spiegel Online azon kevesek egyike, amely profitot tud termelni szimplán az online hirdetések révén, mivel már a kétezres évek bevétel dollárért online hatalmas elérést produkált.

Az egyetlen, csak interneten megjelenő német hírlap, a Netzeitung képtelen volt túlélni, a legtöbb hagyományos német lap helyzete viszont stabilnak mondható.

  1. H4 stratégia bináris opciókhoz
  2. Távoli jövedelem az internetbe történő befektetés nélkül
  3. Valós igazolt jövedelem az interneten
  4. Megbeszéljük, hogy a blogolással, weboldal, webáruház létrehozásával, üzemeltetéssel milyen bevételekre tehetünk szert.
  5. Indulhat az online kereskedelmi háború? - E-volution - DigitalHungary
  6. Könnyen a duplájára nőhet a világon a zeneipar az évtized végére
  7. Pénzt keresni az interneten a levelezőlisták segítségével
  8. Könnyen a duplájára nőhet a világon a zeneipar az évtized végére Origo

Haller ennek ellenére úgy véli, az előfizetés és a hirdetés mellett az újságoknak a brandjükre építve új szolgáltatásokat is kell kínálniuk.

Egyes piaci szereplők annyira belejöttek a bevételek diverzifikálásába, hogy a hírgyártást jószerivel kiegészítésként végzik.

bevétel dollárért online

Hasonló digitális modellben gondolkozik a norvég Schibsted is, amely számos fizetős online projektet indított — például egy meglepően sikeres fogyókúrás szolgáltatást, és nagyot tarol az online fociközvetítéseken is —, a híreket viszont továbbra is ingyen olvashatják az olvasók.

A szintén norvég Amedia csoport pedig a méretéből húzott hasznot. Digitális előfizetési rendszerével 62 lap tartalmához ad hozzáférést, aminek köszönhetően most több mint félmillió előfizetője van. Ez az ötmilliós Norvégiában nem kis teljesítmény. A prémium információkkal kereskedés bajnokai a Bloomberg és a Reuters, amelyek pénzügyi és befektetési információkat szolgáltatnak tehetős ügyfeleknek, többek között nagy pénzügyi szervezeteknek.

A Bloomberg — ban kiszivárgott belső anyagai szerint — nagyjából 20 ezer dollárt kér el egy ilyen előfizetésért, a nagyobb pénzügyi cégek pedig sokszor több száz előfizetést is vesznek, hiszen a Bloomberg-terminált egyszerre csak egy ember tudja használni. Abban az évben a pénzügyi szolgáltatások a cég 8 milliárd dolláros bevételének 85 százalékát adták. A kisebb lapok is próbálkoznak a felhalmozott tudás alternatív értékesítésével: a berlini Tagesspiegel döntéshozóknak és üzletembereknek készít a politika más és más területeit figyelő heti összefoglalókat és háttéranyagokat, az amerikai ProPublica portál az oknyomozásai során készített adatbázisait értékesíti nagy sikerrel.

A német Taz pedig kocsmát üzemeltet és utazásokat kínál, ahol a lap szerkesztői és helyi tudósítói avatják be az olvasókat egyes országok titkaiba. Az online tartalom fizetőssé tétele viszont a legtöbb esetben nem tűnik járható útnak.

A CJR vizsgálata azt találta, hogy a nagyobb amerikai lapok paywalljai közül több is kijátszható: a cikkek keresőoldalon vagy közösségi médián keresztül való megnyitásával, a sütik törlésével vagy a böngésző privát üzemmódban való használatával akár korlátlanul is hozzáférhetők a tartalmak.

Az olvasók fizetésre bírása a pénzügyi lapoknál, illetve a hűséges olvasóközönségre építő olyan réteglapoknál működik, mint a francia MediaPart, a holland De Correspondent vagy a dán Zetland. Elvész a tartalom A zsugorodó bevételek, a piac szűkülése miatt az újságíróknak is egyre többet kell írniuk egyre rövidebb idő alatt, s így csökken a kapacitás bevétel dollárért online oknyomozó tartalmakra.

James T. Hamilton, a Stanford University közgazdászprofesszora megpróbálta az elmúlt évek Pulitzer-díjas oknyomozó cikkeit a társadalmi hasznuk alapján értékelni. Jó pár ilyen írás hónapokig készült, bevétel dollárért online, amelyikre ezer dollárt is elköltött a szerkesztőség. A News and Observer cikksorozata például azt mutatta be, hogy Észak-Karolinában nyolc év alatt feltételesen szabadlábra helyezett bűnelkövetőt bevétel dollárért online utólag gyilkosság miatt elítélni.

A cikksorozatot elbocsátások és törvénymódosítások követték, így Hamilton számítása szerint az írással járó társadalmi haszon a költségének közel szorosa lett, az újságnak viszont az összeg nem térült meg. A Mother Jones magazin ezer dollárt költött a magánbörtönökben virágzó korrupciót feltáró cikkére, ami viszont csak 5 ezer dollárt hozott be a mellé pakolt bannerreklámok révén.

Az idén Pulitzer-díjjal kitüntetett iowai családi vállalkozás, a Storm Lake Times, inkább csak kivétel. De nemcsak az oknyomozás él át nehéz éveket, hanem a bulvár is.

bevétel dollárért online

Daniel Hallin, a University of California San Diego neves médiakutatója arról beszélt a CJR-nak, hogy a bulvárlapok elveszítették a régi vonzerejüket, szinte minden online lap tömegesen gyártja azokat a szenzációhajhász tartalmakat, amelyek korábban a tabloidok specialitásai voltak. Rupert Murdoch médiamágnás brit bulvárlapja, a The Sun például bukdácsol és internetes bevétel táblagépen befektetés nélkül mínuszban van, sikersztorinak számít viszont az ingyenes Metro, amely lassan megelőzi a The Sunt bevétel dollárért online brit piacon.

A hirdetők szeretik, mert a lapon keresztül könnyen elérik a 18 és 44 év közötti, állással rendelkező és költeni is hajlandó közeget — csakhogy a Metro munkatársai bináris opciók nem touc végeznek újságírói munkát, nem derítenek ki semmit, csak újrahasznosítják a más lapokban már megjelenteket.

Érdekesség, hogy a minőségi brit lapok ot lényegesen jobb állapotban zárták, mint a bulvárra szakosodott társaik: az ugyancsak a Murdoch által tulajdonolt The Times eladott példányszáma például növekedett is.

A neten a nagyobb magazinoknak is jelen kell lenniük, ám az online tartalmakat nem tudják olyan alaposan ellenőrizni, mint teszik azt a printben. A The Bevétel dollárért online Yorkernél vagy a The Nationnél az elkészült cikket az erre szakosodott munkatárs sőt, munkatársak pontról pontra újra ellenőrzi khogy minden forrás és minden idézet biztosan helytálló legyen.

Ezt az időigényes munkát az interneten már nem lehet elvégezni. Viszont mindkét nyomtatott lap jól tartja magát, s ezért leginkább a papírváltozat hűséges és fizetőképes olvasóinak lehetnek hálásak. A német Die Fejlett bináris opciós diagramok hetilap is félmillió példányban kel el, ami kicsit több a húsz évvel ezelőtti adatnál.

Ez az identitáskrízis vezetett oda, hogy a kilencvenes bevétel dollárért online 1,2 milliójáról ezerre esett a példányszámuk. Sok európai országban, így Franciaországban és Németországban, a lapok egyre inkább a szakmának, az értelmiségnek és a politikai elitnek akartak megfelelni, emiatt pedig figyelmen kívül hagyták az olvasók érdeklődését.

Bevétel dollárért online kicsik kiszenvednek Ha a német vagy amerikai piacon nehéz talpon maradni, úgy a kisebb piacokon ez már-már csodaszámba megy.

Milyen laptopot érdemes venni otthoni használatra?

Görögországban a Sziriza-kormány próbálja kihúzni a csávából a DOL kiadóvállalatot, miután a csoport fizetésképtelensége után tavaly januárban úgy nézett ki, hogy be kell zárni a prominens To Vima és Ta Nea lapokat. Spanyolországban pedig az El Mundo-csoportnál és az El Paísnál voltak komoly leépítések. Dél-Európában ugyanis nem alakult ki ugyanaz az újságolvasói kultúra, mint ami északon megfigyelhető: Daniel C. Hallin és Paolo Mancini Médiarendszerek c. A két kutató szerint ez nem csak a század második felének diktatúráira vezethető vissza, az újságolvasás elterjedtségében ugyanis fontos szerepet játszik az is, hogy az bevétel dollárért online országban mekkora volt a A tévénézők eloszlását tekintve ezzel szemben nincsenek markáns regionális különbségek, Dél- és Észak-Európában is 60 és 80 százalék között bevétel dollárért online az ezredfordulón a tévénézők aránya.

Kanadában ezzel egy időben a kormány már megrendelt egy tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogyan nézne ki az ország, ha bedőlne a két legnagyobb országos médiavállalat. A Postmedia és a Torstar tulajdonában van a kanadai lapok fele, de mindkét cég komoly pénzügyi problémákkal küzd, és százával bocsátja el az alkalmazottait.

Szintén nem egyszerű Amerika vidéki lapjainak helyzete, pedig pár éve még kifejezetten optimista volt a szakma, hiszen a milliárdos Warren Buffett is belépett a piacra: a BH Media révén 31 regionális napi- és 50 hetilap tulajdonosa lett, köztük szülővárosa lapjának, az Omaha World Heraldnak. Négy évvel később viszont már arról beszélt a Politicónak, hogy az újságoknak befellegzett, a BH Media pedig komolyabb leépítésekbe kezdett. A vidéki lapok egyik legnagyobb átka az volt az Egyesült Államokban, hogy az online hirdetésekben vélték felfedezni a jövőt, ami viszont azt jelentette, hogy növelniük kellett az oldalak látogatottságát.

Mivel az interneten nem igazán számít, honnan jön az olvasó, ez ahhoz vezetett, hogy lassan háttérbe szorultak a helyi tartalmak. Így viszont elveszett az, ami a helyi közösségnek igazán érdekes lett volna.

Indulhat az online kereskedelmi háború?

Európa egyes részein szerencsére jobb azért még a helyzet. Amerikában a vidéki lapok is hirdetésből éltek, ezzel ellentétben a német helyi lapok például az előfizetésekből. A digitális lufi Az elmúlt években dollárszázmilliók mentek különféle újonnan indult online bevétel dollárért online. Közülük a Buzzfeed, a Vice és a Vox értékét már milliárd dollár fölé becsülik — bár könnyen lehet, hogy mindez csak lufi, hiszen a legfrissebb tapasztalatok szerint az online startupok egy bizonyos szintnél tovább nem tudják növelni az olvasottságukat.

A Buzzfeed, amely idáig többé-kevésbé sikeresen balanszírozott a komoly újságírás és a klikkhajhász macskás videók között, ben a tervezett helyett csak millió dollár bevételt hozott, majd a os tervszámait is félmilliárdról millióra csökkentette. A szakma mindenesetre még optimista, Jim VandeHei, a Politico alapítója például saját hírportált indított az Axiostés tízezer dolláros előfizetési díjat perkáló prémium olvasókról álmodozik — ám pillanatnyilag az oldalon még csak ingyenesen olvasható anyagokat találunk.

Franciaországban is működik sikeres startup, a MediaPart, Spanyolországban pedig az Eldiario. Terjed az új online médiavállalkozások között a nonprofit modell is, ezt többek között az oknyomozó ProPublica követi, és számos olyan helyi érdekeltségű lap, mint a Wisconsin Center for Investigative Journalism vagy a Voice of San Diego. Ám a támogatásokból növekedésre már nemigen futja. A szivárogtatásokra szakosodott The Intercept működését Pierre Omidayr eBay-alapító támogatja dollármilliókkal, de akkor sem mutat jól, hogy az orgánum ben a 9 millió dolláros kiadással szemben csak 5 ezer dollár bevételre tett szert.

Rodney Benson, a New York University oktatója friss tanulmányában úgy becsüli, hogy csak az Egyesült Államokban évi millió dollár alapítványi támogatás áramlik bináris opciós másolási tranzakciók online és bevétel dollárért online médiához bár a felhasznált adatok még négy évvel ezelőttről származnak. Tulajdonviszonyok Az as, bevétel dollárért online évek trendje a médiakoncentráció volt: egyre több lap került egyre kevesebb tulajdonos kezébe, s ez különösen a helyi sajtót sújtotta.

Az Egyesült Államokban a felvásárlások és fúziók után sok helyen egyújságos modell alakult ki, ami a tartalmak sokszínűségét erősen korlátozta. A folyamat azóta sem állt le: ben a legnagyobb médiacégek Amerikában újságot birtokoltak durván tízmilliós összpéldányszámmal, ma lapjuk van 13 millió eladott példánnyal — számította ki a Poynter magazin.

Az amerikai újságpiac legnagyobb szereplője a USA Todayt kiadó Gannett, amely jelenlegfőként helyi lappal rendelkezik, de még így sem áll túl biztos lábakon. Bizonyos esetekben pedig nyilvánvaló, hogy nem a várható hirdetési és eladási bevételek határozzák meg a médiabefektetés értékét.

Sheldon Adelson kaszinómágnás például a Las Vegas Review-Journal napilapért a becsült érték háromszorosát fizette, viszont beleszólást nyert abba, mi jelenhet meg, illetve mi nem a cégeiről a legnagyobb helyi lapban.

Ráadásul Nevada állam egyike azoknak a billegő államoknak, ahol mindkét politikai párt eséllyel próbálkozhat — Adelson pedig hatalmas összegekkel támogatja a republikánus jelölteket, a Las Vegas Review-Journal az első nagyobb lap volt, amely a os elnökválasztás előtt, októberben arra buzdította olvasóit, szavazzanak Trumpra. A The New York Timesnak jelenleg a milliárdos Carlos Slim legnagyobb tulajdonosa, aki saját bevallása szerint befektetésként tekint a neves lapra — de a részvények szavazati joggal járó osztálya továbbra is 90 százalékban a lapot ban felvásárló Adolph Ochs leszármazottai kezében van.

Mínuszos hírek

Az Ochs—Sulzberger család azon kevesek közé tartozik, akik meg tudták tartani a lapjukat, miközben például a Graham família a gazdasági válság alatt túladott a Washington Poston, a Bancroftok pedig internetes jövedelem sablon a The Wall Street Journalt Rupert Murdochnak.

Sulzbergerék nemhogy nem tették pénzzé a legértékesebb tulajdonukat, de a kétezres évek elején még növelni bevétel dollárért online kezdték a részesedésüket ahelyett, hogy az akkoriban feltörekvő Google-ba fektettek volna.

A Times nem sokkal később csődközelbe került — ám ha a család viszont akarja látni a lapba ölt pénzét, kénytelen kitartani, s közben a lap jó hírnevét sem tehetik kockára a minőség és a függetlenség feláldozásával. A Washington Post mindeközben a kőgazdag vállalkozó, Jeff Bezos kezébe került, aki átmenetileg megengedi magának, hogy bevétel dollárért online lap nőjön és kísérletezzen, anélkül, hogy behozná a költségeit.

Arra pedig, hogy a végtelenségig a legjóindulatúbb tulajdonos sem tud veszteséges lapot eltartani, a brit The Guardian a beszédes példa.

Kövessen minket!

Az újságot a C. Scott újságíró és liberális politikus leszármazottai által alapított Scott Fund adja ki. A szervezet nonprofit módon üzemelteti a lapjait, miközben jövedelmező befektetésekkel próbálja finanszírozni a minőségi újságírást. Ám ha a Guardian nem lesz képes az önfenntartásra, és az egy-két évvel ezelőtti tempóban termeli a veszteségeket, az alap nagyjából tíz év múlva kifut a vagyonából.