Mit tehet a bitcoinnal
Tartalom
- Michael Saylor is the Bitcoin Bull Bull Bull
- Miért éri meg Bitcoinnal és kriptovalutákkal kereskedni?
- Milyen csalásokkal, visszaélésekkel találkozhatunk a bitcoin, illetve a kriptopénzek piacán?
- Egy szűk csoport ezzel a módszerrel örökre tönkreteheti a bitcoint
- Milyen módszerekkel kerülhetjük el a csalásokat a bitcoin, illetve a kriptodevizák piacán?
- A Bitcoin használata
- Az MNB nem vizsgálja a bitcoinos csalókat, pedig Csányi Sándorral is reklámoznak
- Mit kapsz tőlünk, ha feliratkozol?
- Új tartalmak
Egy olyat, melyet az Internet népei szinte azonnal és nagyon olcsón tudnak mozgatni a világhálón. A saját tulajdonosai által kibocsátott és elosztott fizetőeszköz maximalizálta a pénzügyi adatok védelmét miközben a csalást, másolást — elméletben — lehetetlenné teszi. Ne felejts el regisztrálni Magyarország egyetlen letétkezelő kriptotőzsdéjére! A legolcsóbb átváltási díjak a Coinmixed.
András Bence Cikk mentése Megosztás Ha tönkre akarod tenni a bitcoint, ahhoz meg kell szerezned a rendszerben a számítási kapacitások 51 százalékát. Ezzel kettős fizetéses támadások sorát indíthatnád, de mások bitcoinjait már nem tudnád ellopni. Mindettől nem esne szét azonnal a rendszer, de meginogna a bizalom és a bitcoin árfolyama összeomolhatna.
Ilyen romboló szándékú "befektetésre" ugyanakkor kevesen képesek a világban, és még kevesebbeknek állhat igazán a szándékában. Egyes fejlődő országok próbálkoztak már tiltásokkal, de azzal nagy kárt nem tudtak okozni, hiszen a bitcoinnál nincsenek olyan központok, amikre le lehetne csapni.
Eközben a fejlett államok egyelőre nem tűnnek ellenségesnek vele szemben, mert sokuk még pénznek sem tekinti. Az alábbi írásban azt vizsgáljuk meg, hogy miként lehetne a bitcoint, mint fizetési rendszert megtámadni, és mindez mekkora veszélyt is jelentene a számára.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
Michael Saylor is the Bitcoin Bull Bull Bull
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet Célkeresztben a digitális arany Közel kétszáz milliárd dollárt ér jelenleg a bitcoin, ami több pénz, mint amennyit Magyarország egy egész év alatt képes előállítani.
A legnagyobb kriptopénz terjedésének ugyanakkor nem biztos, hogy mindenki örül. Mind az államok felől, mind akár rosszindulatú csoportok felől érheti támadás, és nagyon nem mindegy, hogy ezekkel szemben mennyire ellenálló a rendszer. Az alábbiakban ezért azt tekintjük át, hogy miként lehet egyáltalán a bitcoint megtámadni, és mivel lehetne elérni az összeomlását.
Ez itt a Portfolio Prof! A Portfolio legújabb rovatában a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt.
Miért éri meg Bitcoinnal és kriptovalutákkal kereskedni?
Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is.
Kövesd a Portfolio Prof-ot a Facebookon! A továbbiakban nem térünk majd ki minden lehetséges támadásra, mivel ezek közül sok olyan van, amelyik inkább az egyes felhasználókkal, és nem a rendszer egészével szemben irányul.
Milyen csalásokkal, visszaélésekkel találkozhatunk a bitcoin, illetve a kriptopénzek piacán?
Érdemes továbbá a rendszer rosszakaróit és a támadások módját két különböző csoportra bontani. Igen különbözhet ugyanis az egyéni támadásoktól az állam ellenséges viselkedése. Az előbbiek támadásai főként a technológiát célozhatják, míg az államok a működés ellehetetlenítésével próbálkozhatnak.
Az előbbieket nevezhetjük direkt támadásoknak, amik a technológiában és a működési elvekben keresik a sérülékeny pontokat. Ezen a téren mind állami, mind államtól független szereplők is megpróbálhatnak kárt okozni, de a támadások második kategóriáját már döntően csak az államok lehetnek képesek véghez vinni.
Ez utóbbi alatt ugyanis főleg jogi megoldásokat értünk, mint például a bitcoin tőzsdék bezárását, vagy mondjuk a kriptopénz kereskedelmi forgalomból való kitiltását.
A támadási lehetőségek tárháza igen széleskörű, de természetében ez a fentebb vázolt két forma jelentősen különbözik egymástól. Egy állam például bármit be tud tiltani, tehát ez nem mond el semmit arról, hogy valójában mennyire ellenálló egy ilyen új pénz, vagy egy hasonló technológia.
Ezzel szemben a technológiát mit tehet a bitcoinnal támadások már sokkal beszédesebbek lehetnek ebből a szempontból, ezért érdemes a vizsgálódásunkat ezzel kezdeni. Nem adja magát olyan könnyen Igen szembetűnő, hogy Nakamoto mekkora hangsúlyt fektetett a bitcoin tervezése során a biztonságos működésre.
A legfontosabb ötletek mind ahhoz kapcsolódnak, hogy ne lehessen megmásítani a múltbeli tranzakciókat, és létrejöjjön a konszenzus a rendszer becsületes használói között. Ez utóbbi jelenti azt, hogy csak a hiteles tranzakciók kerülhetnek be a blokklánc leghosszabb ágába, míg például a kettős fizetéses támadások nem.
A múlt védelmét mit tehet a bitcoinnal egymásra mutató hashekből szőtt blokklánc, míg a lánc mit tehet a bitcoinnal irányát az elosztott konszenzus protokoll éri el. Ez a két kiemelten fontos elem garantálja a technológia alapvető működését, így a rendszer tönkretételéhez egy ezekre irányuló támadásra van szükség. Hogyan lehetséges ez? Azt kell elérnie egy támadónak, hogy a tranzakciókról szóló konszenzusos döntésekben az ő szava legyen az erősebb.
A blokkok úgy születnek, hogy egy hash-puzzle megoldásán versenyeznek az úgynevezett bányászok, és mindig a nyertes építheti a blokklánc következő elemét. Amennyiben egy rossz szándékú bányász nyer, akkor megpróbálhat fals tranzakciókat betenni az új blokkba.
Egy szűk csoport ezzel a módszerrel örökre tönkreteheti a bitcoint
Csakhogy a tíz percenként ismétlődő versenyt legközelebb már nem biztos, hogy ő nyeri meg. Ekkor pedig a jó szándékú bányászok már nem az ő blokkját fogják tovább építeni. A harc tehát arról szól, hogy ki dominálja a konszenzus szerinti leghosszabb láncot, amihez az kell, hogy a blokkok több mint 50 százalékát a támadó építse fel ezt nevezzük egyszerűen csak 51 százalékos támadásnak.
Arra van tehát szüksége a támadónak, hogy a hash-puzzle versenyében nagyobb számítási kapacitással bírjon, mint a közösség többi része. Ilyen esetben hiába próbálnák a többiek a helyes tranzakciókat jóváhagyni, egyszerűen többször jutna szóhoz a támadó, és az övé lenne a konszenzus szerinti leghosszabb lánc.
Mit nyerhetünk a bitcoin eltérítésével? Mivel a bitcoin rendszere óriásira nőtt, ezt a számítási mit tehet a bitcoinnal rendkívül nehéz elérni, ugyanakkor nem lehetetlen.
A bitcoinénál kisebb rendszerekben például már történtek ilyen esetek. Vizsgáljuk meg tehát, hogy pontosan milyen károkat is okozna egy ilyen támadó, aki átvette az irányítást a bitcoin felett. Az alábbi életbevágó kérdések merülhetnek fel ebben a helyzetben: El tudja-e lopni a többiek pénzét a támadó? El tud-e hallgattatni egyeseket a rendszerben, figyelmen kívül hagyva bizonyos tranzakciókat? Meg tudja-e változtatni a blokképítésért járó jutalmat?
Képes-e megrendíteni a bizalmat a bitcoinban, mint fizetési rendszerben?
Egy 51 százalékos mit mit tehet a bitcoinnal a bitcoinnal kettős fizetéses támadások sorát tudja indítani, de az első kérdésre már nemleges a válasz: ellopni nem tudja a bitcoinjainkat. A konszenzus protokoll eltérítése ugyanis nem egyenlő azzal, hogy a rendszer kriptográfiai megoldásait is legyőzi. Hiába hoz létre egy olyan csaló blokkot, amiben például a mi bitcoinjainkat utalja át magának, annak az aláírása hamis lesz, és ezt a rendszer többi szereplője látni fogja.
Tehát annak ellenére, hogy ő készíti a leghosszabb láncot, a többi szereplő külön építi majd a hiteles tranzakciók láncát. Mivel feltételezhetően a kereskedők is a hiteles láncot fogadják majd el, ezért nem lesz képes a meghamisított pénzünkkel fizetni. A támadása ráadásul mindenki számára látható lesz. Tehát az 51 százalékos súly nem elég a bitcoinok ellopásához, ehhez magát az aláírások kriptográfiáját kéne feltörnie. Ez ugyanakkor a mai informatikai eszközökkel szinte lehetetlen feladat.
Milyen módszerekkel kerülhetjük el a csalásokat a bitcoin, illetve a kriptodevizák piacán?
Ennek a legyőzése csak sokkal gyorsabb számítógépekkel lesz lehetséges valamikor a távoli jövőben. A mit tehet a bitcoinnal felvetésre a válasz már igen: valóban meg tudja akadályozni egy ilyen támadó, hogy bizonyos tranzakciók bekerüljenek a blokkláncba.
Például bármikor amikor fizetnénk valakinek, egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezt a szándékunkat a támadó, illetve ha egy őszinte kereskedő azt mégis elfogadta, ő majd nem építi tovább a leghosszabb láncban.
Bitcoin a digitálsi arany Az eredeti ötlet, miszerint a Bitcoin lesz egy széleskörűen, akár egy kávézóban használható digitális valuta elbukni látszik. Persze arannyal se tudunk a Starbucksban fizetni. Erre a célra a legnagyobb kriptovaluta nem igazán alkalmas, viszonylag lassú és a költségei is túl magasak hozzá. Ez pedig a nemzetek által kibocsátott és erősen inflálódó FIAT valutákkal szembeni érték megőrzése lesz.
Azt ugyanakkor nem tudja megakadályozni mit tehet a bitcoinnal támadó, hogy egyáltalán megkíséreljünk fizetni, tehát hogy a bitcoin hálozat felé sugározzuk ezt a szándékunkat. Ez a fajta támadás sikeres lehet, ugyanakkor a közösség számára nyilvánvaló lesz, hogy megtörtént.
A harmadik kérdés azzal kapcsolatos, hogy képes-e megváltoztatni egy ilyen 51 százalékos súlyú támadó a rendszer szabályait. Megpróbálhatná például a blokkok után járó jutalmat drasztikusan megemelni, hogy azonnal meggazdagodjon. Ez ugyanakkor szintén nem lehetséges, mert ezek a szabályok a bitcoin szoftverében vannak lefektetve, amit a bányászok a saját gépükön futtatnak, és ahhoz nem lesz hozzáférése egy ilyen támadónak. Így lehetne tönkretenni A negyedik kérdés mutat viszont rá a legsúlyosabb problémára.
Ugyanis egy olyan helyzetben, amikor valaki folyamatosan kettős fizetéses kísérletekkel vagy mások tranzakcióinak az elnyomásával támad, az könnyen a rendszer széthullásához vezethet, még ha nem is direkt módon és nem is azonnal. Mivel a támadó nem lesz hajlandó a blokklánc helyes ágát folytatni, ezért a közösség úgy láthatja majd, hogy immár elvesztette decentralizált működését a bitcoin, ami ezért sokak kiszállását, és az árfolyam összeomlását eredményezheti. Ez a bizalomvesztés jelentheti a legnagyobb veszélyt a bitcoin számára, amennyiben egy támadó képes megszerezni a rendszerben a számítási kapacitások több mint 50 százalékát.
- Language: hu Támogassa a Bitcoint A Bitcoint egy kis közösség hívta életre és azóta gyorsan növekszik.
- Létrehozva:
- Helyek minősítése bináris opciók
- Pedig eleinte köztudottan bűnözők használták főleg ezt a pénzt, és most főleg azért aggódnak miatta, könnyen lehet vele pénzt mosni vagy akár a terrorizmust finanszírozni.
- Дни и недели проводил он, бродя лабиринтами покинутых башен на границах города, -- в надежде, что найдет где-нибудь выход в мир на той стороне.
- Valós kereset bináris opciók
Hozzá kell tennünk azért, hogy a bitcoin közössége feltehetően észrevenné, amennyiben az erőviszonyok ilyen mértékben elkezdenének egy kézben összpontosulni, és nagyon valószínű, hogy reagálnának is a folyamatra. Elképzelhető például, hogy a bitcoin szabályait módosítanák egy ilyen esemény elkerülése érdekében, és a közösségben nagy volna az összhang a védekezés során.
Mindebből pedig azt a következtetést szűrhetjük le, hogy direkt módon a bitcoint nagyon nehéz volna tönkretenni. Ráadásul órási pénzügyi áldozatot kéne hoznia a támadónak ahhoz, hogy ekkora kapacitásokat szerezzen csak azért, hogy ártson a rendszernek.
Azok, akik ma nagy számítási kapacitásokkal bírnak, feltehetően nem tervezik magukra dönteni a rendszert, amibe ennyit invesztáltak.
A Bitcoin használata
Az elméleti lehetőség viszont adott, de ez megítélésünk szerint már akkora erőfeszítést igényelne közvetlen haszon nélkülhogy inkább csak bizonyos államok képzelhetőek el támadóként. Mi történik, ha betiltják? Egy állam ugyanakkor más eszközökhöz is nyúlhat akkor, ha nem tetszik neki a bitcoin térnyerése.
Sokkal olcsóbb, indirekt módszer erre a jogi szabályozás vagy tiltás, ami szintén eltántorító hatással bírhat.
Az MNB nem vizsgálja a bitcoinos csalókat, pedig Csányi Sándorral is reklámoznak
Betiltani bármikor be lehet a bitcoint, csakhogy ez önmagában egyáltalán nem biztos, hogy hatásos is lesz. A bitcoin rendszerében publikus kulcsokként látszanak az egyes egyének, vagyis az állam nem fogja egykönnyen megtudni, hogy pontosan kik is állnak a tranzakciók mögött persze némi munkával bizonyos egyének a viselkedésük alapján azért beazonosíthatóak.
Ráadásul a bitcoin hálózata peer-to-peer elven működik, vagyis nincs egy kitüntetett szerver, amire le lehetne csapni. Lényegében elmondható, hogy az állam képtelen magát a rendszert leállítani, vagy a tranzakciók létrejöttét megakadályozni.
Amit viszont tehet, hogy a bitcoin tőzsdékre rászáll, és megakadályozza, hogy a bitcoint devizákra váltsák az emberek az ő területén. Ez ugyanakkor nem akadályozná meg a bitcoin devizapiaccal való összeköttetését, pusztán más országba száműzné, ahol azt nem tiltják. Az összes konvertibilis devizával rendelkező országban le kéne csapni ezekre a tőzsdékre, hogy az átváltást érdemben hátráltassák, de ilyen összehangolt támadás nem éppen reális. Azt mit tehet a bitcoinnal jóval könnyebben elérheti egy ország, hogy nem engedélyezi a kereskedőknek, hogy nyilvánosan bitcoint fogadjanak el.
Ebben az esetben ugyanakkor egyedül azt érné el, hogy a fehér gazdaságban ne érvényesüljön a bitcoin, a szürkegazdaságban továbbra is virágozhatna az ilyesfajta üzletelés ahogy ez jelenleg is így van.
Elmondható tehát, hogy egy állam indirekt eszközökkel bár tudná hátráltatni a bitcoin terjedését mit tehet a bitcoinnal saját gazdaságában, az általános tiltása nem volna túl hatékony. Egyelőre azt látjuk a világban, hogy néhány kivételtől mit tehet a bitcoinnal nincs is igazán állami törekvés arra, hogy betiltsák, vagy akadályozzák a bitcoin terjedését. Eddig a világ országából pusztán 12 esetben láttunk valamifajta próbálkozást arra, hogy a bitcoint és a kriptopénzeket betiltsák, vagy valamilyen módon korlátozzák.
Mit kapsz tőlünk, ha feliratkozol?
Ezek érdekes módon többnyire fejlődő országok voltak. Fontos, hogy ők sem mind teljesen ellenségesek a bitcoinnal szemben, hanem sokszor csak bizonyos szempontból akarták korlátozni a működését. A tiltások bár igen sokféle formáját alkalmazták, és igen különböző okok álltak a dolog mögött, a bitcoin használatát egyik esetben sem tudták teljesen megakadályozni. A fentiekben kifejtett működési mechanizmus tükrében ez nem is túl meglepő. Eközben a fejlett országok nagy része még nem foglalt egyértelműen állást a bitcoinnal kapcsolatban.
Létrehozva: Jelenleg is több száz altcoin létezik.
Sok helyen nem tekintik pénznek és ezért egyelőre nem is érzik úgy, hogy szabályozói lépésekre volna szükség. Nem fog váratlanul megszűnni Beláthattuk tehát, hogy a bitcoint elméletileg nem lehetetlen tönkretenni azáltal, ha valaki rossz szándékkal szerzi meg a számítási kapacitások több mint 50 százalékát.
Új tartalmak
Erre ugyanakkor már nagyon kevés szereplő lehet csak képes, ezért inkább az államok hozzáállására lehet érdemes figyelnie a bitcoin közösségének. Érdekes módon eddig a fejlődő országok mit tehet a bitcoinnal a leginkább ellenségesek a bitcoinnal szemben, de ők sem tudtak igazán kárt tenni benne. Ugyanakkor egy olyan fejlett ország, mint az Egyesült Államok, már biztosan komolyabb hatást érne el, de a rendszert leállítani még ő sem tudná.
Annak ellenére, hogy az illegális piacokon mennyire elterjedté vált ez a fizetési mód, egyelőre emiatt nem zavartatják különösebben magukat a fejlett országok.
Amíg pedig ez így van, addig a bitcoin szerelmesei nyugodtan alhatnak. Ha érdekel, hogyan is működik valójában a bitcoin, akkor az alábbi cikkünket ajánljuk: Kapcsolódó cikkünk.