A hg.hu Design Award trófeája

Lichtrequisit 2011 fény-tér-modulátor – Konstruktivista műtárgy

A Lichtrequisit 2011 olyan, kimondottan a hg.hu Design Award részére tervezett, különleges, egyedi alkotás, amely egymásra épülő gondolatok művészi megvalósulásával szimbolizálja a kortárs hazai design sokféleségét, annak történetét és jelenét.

A Trófea

„A designnak sok jelentése van. A design az anyagok és folyamatok szervezése a legproduktívabb, leggazdaságosabb módon, egy meghatározott funkcióhoz szükséges elemek harmonikus egyensúlyával. A technológiai, társadalmi és gazdasági követelményeknek, a biológiai szükségleteknek és az anyagoknak, az alak, a szín, a térfogat és a tér pszichofizikai hatásainak az integrációja: összefüggésekben való gondolkodás” – írja a Látás mozgásban című képkönyvében a világban a talán legismertebb magyar formatervező művész, Moholy-Nagy László. A fenti sorok szolgáltak a hg.hu designdíjának tervezése során az egyik kiindulási pontnak.

A díj másik alapgondolatát egy szintén világszerte elismert magyar alkotó, Kassák Lajos konstruktivizmusa adta. A konstruktivista művészek a tárgyak ábrázolásában erőteljesen hangsúlyozzák a szerkezeti összetevőket, a tereket, a geometrikus síkokat; funkcionalizmusuk a modern ipari formatervezés egyik előfutára volt. Kassák konstruktivizmusa az általa szerkesztett Ma folyóirat bécsi korszakával vette kezdetét.

A geometriában (azaz pontosabban a háromdimenziós térben) öt szabályos, vagy más néven platóni testet ismerünk: a tertraédert, a hexaédert, az oktaédert, a dodekaédert és az ikozaédert. Ezek olyan konvex térformák, amelyek oldalait egybevágó, szabályos sokszögek határolják, minden lapszögük egyenlő és csúcsalakzataik is egybevágóak. Ezek a testek fontos szerepet játszottak Platón filozófiájában, aki az öt közül négynek az őselemeket feleltette meg: a kockának (hexaéder) a földet, az oktaédernek a levegőt, az ikozaédernek a vizet, a tetraédernek a tüzet. Az ötödikről, a dodekaéderről Platón homályosan nyilatkozik, ám Arisztotelész ezt az éterrel, az égi szférákat alkotó anyaggal kapcsolta össze.

A hg.hu Design Award trófeája egy ikozaéder. Az ikozaéder az a konvex, szabályos poliéder, amelyet húsz háromszöglap alkot, amelyekből a test mindegyik csúcsán öt-öt találkozik. Az ikozaédernek tizenkét csúcsa és harminc éle van. Az évente egyszer kiosztandó díj esetében a 12 csúcs az év tizenkét hónapját szimbolizálja. Az egy csúcsból kiinduló élek száma öt; ez a dizájn-díj öt kategóriáját jelképezi. A testátlók száma 36, ami nem más, mint Magyarország telefonos előhívószáma. A komplett ikozaéder szimbolizálja azt a mai egyetemes magyar designt, amelyet öt egybevágó formára bontva kapjuk meg az egyes kategóriagyőztesek díjait. Minden egyes részformának kettős jelentése van: 1: alak – divat; 2: szín – grafika; 3: térfogat – termékdizájn; 4: tér – építészet; 5: éter – interaktív termék.

Az egyszerű geometrikus formákból éppen a rákerülő feliratok által díjjá nemesedő tárgy egyik betűkészlete – Kassák Lajos százhuszadik születésnapja előtt is tisztelegve – Szőnyei György magyar betűtervezőnek a Kassák alapította Ma folyóirat címbetűje ihlette FF Archian Stencil Pro Regular nevű, a konstruktivista művészek geometrikus törekvéseit idéző fontja, amelynek több részelemből összeálló betűformái rímelnek az ugyancsak több darabból felépülő egységes hg.hu designdíjra, és amelynek betűi az A / W / A / R / D feliratot adják ki, oly módon, hogy minden egyes darabon egy-egy karakter áll. Az egyes díjakon szereplő kategória-megnevezések és azok nyerteseinek feliratához pedig – utalva a hazai elismerés nemzetközi vonatkozásaira – az 1892-ben Bécsben született, majd 1932-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, s ott többek között Frank Lloyd Wrighttal is együtt dolgozó osztrák építész, Richard Joseph Neutra épületei által ihletett, az egyik legjelentősebb amerikai betűtervező, Christian Schwartz készítette Neutraface betűcsaládját használjuk, amely az egyik legkarakteresebb képviselője az 1930-as évek modernista irányzatainak.

A hg.hu Design Award, mint tárgy az összes kategória egy-egy jellemzőjét magán viseli: az ikozaéder a formatervezést, a díj anyagát adó beton az építészetet, a betűk a grafikát, az öt önálló részből felépülő egységes szabályos forma az interaktív termékeket, míg a divattervezés szimbolizálására az egyes elemekhez járó fehér kesztyű szolgálhat, amellyel a díjat – egy valódi műtárgyhoz illően – anélkül lehet megérinteni, hogy azon maradandóan meglátszódjanak a kéz nyomai.

Moholy-Nagy László 1931-ben a fényalakítási problémák megoldásaként megalkotta a fény-tér-modulátort, a Lichtrequisitet, amely egy olyan kinetikus plasztika, fémből és műanyagból épített mozgó szobor, amely a rá vetülő fény hatására a környező falakon színes fényjátékot hoz létre. Az egyetemes magyar designdíj elnevezése Moholy-Nagy iránti tiszteletünkből Lichtrequisit 2011 fény-tér-modulátor – Konstruktivista műtárgy.

A díj megjelenésének filozófiáját, megtervezésének koncepcióját a Lead82 kreatív csapat dolgozta ki Salát Zalán Péter tervezőgrafikus vezetésével, akit munkájában Lencsés Dávid, Németh Dániel és a még gimnazista Hepke Alajos, az országos matematikaversenyek állandó résztvevője segített. A műtárgyként való megjelenítés Csurgai Ferenc szobrászművész munkája, aki csaknem harminc éve kutatja a betontechnológia új lehetőségeit, a betonnak a szobrászatban való alkalmazását. Alkotó munkája során anyagkísérleteinek eredményeként rendre olyan művek születnek, amelyek a betonban rejlő új kifejezésmódokat, lehetőségeket keresik, és egyben folyamatosan tágítják a technológia határait. Művészete besorolhatatlan, divatirányzatoktól mentes; nemcsak anyaghasználatában, de formavilágában is egyéni utat jár. A díjon szereplő felíratok szitázási munkáit az Egedesign manuális grafikai műhely készítette.