Gyors pénz a forgalomban

A múltbéli pénz Mindenekelõtt azt kell megérteni, hogy az értekét elõállító fizikai gazdaság mûködéséhez szükséges közvetítõ közeg, a pénz, önmagában értéktelen jel.

Semmilyen pénznek, beleértve a legfontosabb valutákat is, mint például a dollár, az euro, a jen, nincs semmilyen értéke. Ugyanakkor ez az önmagában értéktelen jel, a pénz, nélkülözhetetlen közvetítõ közeg, ami nélkül egy modern gazdaság nem mûködhet. Bármi szolgálhat pénz gyanánt, mely elfogadható a lakosság számára, mint a termékek és szolgáltatások cseréjét elõsegítõ közvetítõ közeg.

Az amerikai indiánok felfûzött kagylópénzt, az indiaiak fényes színezetû kagylókat, egyes szigetlakók a bálnák fogait, az inkák a kokaincserje leveleit és Észak- Amerika elsõ telepesei a dohányt használták erre a célra.

De egyes csendes- óceáni népeknél a nagy kerek kövek, míg Gyors pénz a forgalomban a II. A legnépszerûbb anyagok a pénzügyi közvetítésre a nemesfémek, elsõsorban az arany és az ezüst.

Magánpénzrendszer vagy közpénzrendszer?

Ezeknek az anyagoknak pénzként való használata Kr. Európában, majd Amerikában az aranyra és ezüstre beváltható papírpénz vált a leggyakoribb közvetítõ közeggé a XVII.

Az aranyat a bank tárolta. A bank által adott és nemesfémet szimbolizáló papírjegy tulajdonosának garantálták, hogy bármikor beválthatja azt a helyi pénzváltónál és átveheti természetben azt a mennyiségû aranyat, mely a banknak erre a pénzjegyére rá volt írva. Ez a rendszer megkövetelte, hogy a forgalomban lévõ papírpénz teljes értéke ne szárnyalja túl a letétbe helyezett nemesfém teljes mennyiségét.

Miért igényeljen kölcsönt

Ez a kötöttség korlátozta a forgalomban lévõ pénzmennyiség önkényes növekedését. Éppen ezért háború idején, amikor többletpénzre volt szükség, a hadseregek és a hadianyagok finanszírozására, a kormányok arra kényszerültek, hogy átmenetileg felfüggesszék a forgalomban lévõ pénz mennyiségének az aranyhoz való kötöttségét. Más szavakkal ez azt jelentette, hogy háború idején a papírpénzt nem lehetett beváltani nemesfémre, és a kormányok a bankóprés mûködtetésével korlátlan mennyiségû — aranyfedezet nélküli — pénzt tudtak forgalomba hozni a háborús szükségletek finanszírozására.

Ez a papírpénz már csak azért tölthette be a közvetítõ közeg, azaz a pénz szerepét, mert a kibocsátó kormány kötelezõvé tette elfogadását polgárai számára, illetve elõírta, hogy ezzel a pénzzel törlesszék köztartozásaikat, vagyis háború idején a papírpénz kötelezõen elfogadandó pénz volt, de nem lehetett nemesfémre becserélni.

Ez a gyors pénz a forgalomban nélküli pénz általában annyira volt szilárd, mint amennyire szilád volt azaz állam és kormány, amely kibocsájtotta. Ha egy ország megnyerte a háborút, akkor a kormány egyszerûen visszaállított a pénz aranyra történõ beválthatóságát, azaz újra aranyalapra helyezte valutáját.

Mi a pénz?

Ha egy ország viszont elveszítette a háborút, mint például Németország az I. A jelenlegi hitelpénz rendszer kialakulása Az állandósult fedezetlen papírpénz rendszere a francia forradalom után kezdett kifejlõdni.

• Dr. Drábik János válogatott írásai
• Hozzászólások 0 A világot veszélyeztető globalizációval nem az a baj, hogy az egész földgolyót átfogó folyamat, hanem az, hogy a magánkézbe került monetáris hatalmat és a pénzvagyon tulajdonosok kamatszedési monopóliumát teszi globálissá.
• Nem minősül forintbankjegy átváltásának a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető és a sérült forintbankjegy fizetésül való elfogadása a hitelintézeti és postai fiók pénztárában, ideértve az ügyfél saját fizetési számlájára történő befizetést is;
• Opciók a legkorszerűbb
• Pénz – Wikipédia

Több király és herceg is készséggel vette igénybe a gyors pénz a forgalomban lévõ bankárdinasztiák szolgálatait. Oly sikeresen kamatoztatták a királyi családok vagyonát is,hogy hamarosan magánbankházak vették át a birodalmak pénzügyeinek kezelését. Ezzel megszületett az a típusú központi bank és a két szintû bankrendszeramely a mai napig kulcsszerepet játszik a világ pénzügyi életében.

Navigációs menü

A közhatalmat képviselõ uralkodók, parlamentek, kormányok hamarosan rájöttek, hogy az állami szuverenitás részét képezõ monetáris hatalom pénzkibocsátás joga magánkézbe kerülése egyben a befektetõ bankárok kizárólagos ellenõrzését és hatalmát vonja maga után.

Így megkezdõdött a bankárdinasztiák és a kormányok évszázados harca a háttérben. FED- a mai amerikai központi bank, Még ma is általános az a közhiedelem, hogy a központi bankok jegybankok annak az államnak a tulajdonában vannak, amelynek a területén mûködnek. Egy központi bank azt a célt is szolgálhatja, hogy stabilizálja az adott ország gazdaságát a központosított hitelrendszer révén. Gyors pénz a forgalomban az adott ország törvényhozása ellenõrzi mind a monetáris, mond a fiskális politikát, akkor a központi bank a közpénzrendszer fenntartását és mûködtetését is szolgálhatja, és hatékonyan elõsegítheti a reálgazdaság optimális mûködését.

Ha azonban egy ilyen központi bank magántulajdonban van, vagy formailag ugyan állami tulajdon, de abszolút függetlensége révén kizárólag a pénzoligarchia ellenõrzése alá kerül, akkor a magánpénzrendszert tartja fenn és azt egy szûk elit magánérdekeinek megfelelõen mûködteti. Akik ellenõrzik a pénzkibocsátást és a hiteleket, azok irányítják az adott ország kormányát és tartják kézben népének sorsát.

A központi bankok csak hitelnyújtással foglalkoznak és nincs szerepük a megtakarítások összegyûjtésében, a kereskedelem és a beruházások finanszírozásában.

Egyetlen feladatuk a kölcsönpénz elõteremtése, lényegében a levegõbõl vagyis nyomtatjáktovábbá ennek a pénznek a kikölcsönzése az állam számára, hogy az ebbõl fedezze költségvetési kiadásait — hiányait. Ha például az amerikai kormány nem hajlandó a FED monetáris programját követni, akkor a központi bank egyszerûen gazdasági visszaesést, vagy válságot idéz elõ azáltal, hogy tetszése szerint manipulálja a pénzkibocsátást, a valutavásárlást, az arany áramlását, a kamatlábakat és internetes befektetések 10 dollártól segítségével a termelõ gazdaság egész tevékenységét.

Ezekkel gyors pénz a forgalomban eszközökkel bármikor arra lehet kényszeríteni a kormányt, hogy a FED által megkívánt mennyiségben gyors pénz a forgalomban fel kölcsönt.

Gyors kölcsön három lépésben

Technikailag ez úgy történik, hogy az államok államkötvényeket bocsátanak ki, amit a központi bank megvásárol. Az állampapír a kereskedés lehetséges jövedelme egy adóslevél, amiben az állam vállalja, hogy az elõre megállapodott idõben a kötvény lejáratakor annak ellenértékét kamatostól visszafizeti az adott központi banknak. Mibõl fizeti ezt vissza az állam? Természetesen az adókból, amennyiben azok nem fedezik, akkor újabb hitelekbõl.

A tartozás és annak kamatos kamata exponenciálisan nõ, ezzel egyenes arányban az adósság és az adók mértéke is. Amikor egy állam és egy kormány átadja a központi banknak az ország pénzkibocsátását és hitelrendszerét, akkor a kereskedelmi bankok nyomban alárendelõdnek a központi banknak kétszintû bankrendszer.

A jegybank elsõsorban azzal tartja függõben õket, hogy un. Ez a bázispénz, vagy jegybanki pénz döntõen körülhatárolja a többi bank- hitelezési mozgásterét. A központi bank határozza meg az elsõdleges kamatlábat is. Ezt a kamatot kell a kereskedelmi banknak megfizetni a központi bank token fejlesztés. A tagbankok — a kereskedelmi bankok — viszont magasabb kamatlábbal nyújtanak kölcsönt a gazdasági élet szereplõi és az állampolgárok számára.

A központi gyors pénz a forgalomban annál nagyobb pénzmennyiséggel rendelkezik, minél nagyobb az adott ország, állami és nem állami szektor együttes eladósodása. Amikor Wilson elnök teljesítette a bankároknak tett ígéretét és létrehozta a FED-et, számos hazafias elkötelezettségû amerikai törvényhozó átlátta a rendszer hátrányait és bizalmatlanul viseltetett a Wall Street uraival szemben. Ez lényegében megakadályozta egészen ig a Federal Reserve System magántulajdonosait abban, hogy korlátlan mennyiségû fedezetlen papírdollárt hozzanak forgalomba.

A City of London vezetõ bankárjai már több, mint egy évszázadon át úgy manipulálták a pénzügyi folyamatokat, hogy felváltva hoztak létre inflációs és deflációs idõszakokat, mindezt azért, hogy a rendelkezésükre álló pénzvagyont minél gyorsabban növelhessék. Az õ dinasztiáik alapították a FED-et is. Az as évek végére megérett bennük a szándék, hogy a mesterségesen felfúvódott tõzsdei árak és a részvénypiac fektesse be bitcoinokba rákényszerítik az amerikai államot, hogy mondjon le az aranyra beváltható pénz forgalomban tartásáról.

Ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy a részvényárak szédítõ magasságba gyors pénz a forgalomban.

milyen pénz van forgalomban magyarországon

A washingtoni Kongresszus néhány törvényhozója látva ezt a folyamatot, ban kongresszusi meghallgatásokat tartott arról, hogy miként lehetne stabilizálni a dollárt. Ezen maghallgatáson derült fény arra, hogy ben a FED és az európai központi bankok vezetõi egy titkos munkaebédjükön kidolgoztak és elfogadtak egy tervet arról, hogy elõkészítenek egy nagyarányú tõzsdei összeomlást.

A fõ cél, mint már említettük, az volt, hogy kikényszerítsék a kormánytól az aranyra átváltható pénz feladását. De további fontos cél volt az értéket elõállító reálgazdaság ipari és mezõgazdasági üzemeinek a pénzügyi oligarchia tulajdonába történõ átvétele.

Hat hónappal késõbb Ezzel egy idõben a Wall Street pénzemberei visszahívták a tõzsdei brókerek és a FED rendszerébe nem tartozó bankok számára nyújtott hiteleket. A bankok nagy része kénytelen volt bezárni. Miközben a FED tagbankjai felhasználva a Londonból kapott elõzetes jelzést, ki tudták vonni eszközeiket a tõzsdérõl, még magas áron eladva részvényeiket, amikor aztán az összeomlás következtében ezek a részvények értéküknek a töredékére zuhantak, akkor tömegesen felvásárolták õket.

Az amerikai polgárok vagyonának a jelentõs része így ment át egyik napról a másikra a brit pénzügyi manipulátorok tulajdonába dolláronként néhány penny-ért.

Ezt követõen úgy döntöttek, hogy ráteszik a kezüket az Egyesült Államok aranykészletére is.