Beruházás az internet technológiájába

A lefedettség az előfizetéssel kapcsolatos cél eléréséhez szükséges előfeltétel ugyan, de önmagában még nem minősül elégségesnek. Noha az olasz stratégia nem tartalmaz célt az előfizetésekre nézve, a stratégia végrehajtásának módját tartalmazó beruházási tervben már erre vonatkozó célérték is szerepelt.

GreeNetVoice Innováció

A vizsgált tagállamok Bizottsághoz benyújtott stratégiái nem voltak mindig teljes körűek 41 Hogy megbizonyosodhasson az európai strukturális és beruházási alapok eredményes és hatékony felhasználásához szükséges feltételek meglétéről, a Bizottság előzetes feltételrendszert EAC dolgozott ki a —as programozási időszakra.

A tagállamok a finanszírozás folyósításához kötelesek voltak megállapítani, hogy a vonatkozó előzetes feltételek teljesültek-e, és ezt a partnerségi megállapodásokban 22 vagy az operatív programokban is dokumentálniuk kellett illetve arra vonatkozó terveket készíteni, hogy mindezt végéig végrehajtják A partnerségi megállapodások és az operatív programok vizsgálata beruházás az internet technológiájába a Bizottság szintén megállapította, hogy e tagállamok esetében a feltételrendszer teljesül.

A tagállami infrastruktúra-beruházási tervek tekintetében azonban hiányosságokat állapítottunk meg. Először is, amint fentebb, a Másodsorban Németország esetében a szélessávú terv hiányos volt. Ha a folyamat alapján nem állnak rendelkezésre jó minőségű adatok, és így az sem azonosítható, hogy hol valószínűsíthető a magánszektor beruházása és hol van szükség a közszféra nagyobb mértékű beavatkozására, a beruházás az internet technológiájába nem tudják az előzetes feltételrendszer által előírt átfogó infrastruktúra-beruházási tervet kidolgozni.

A feltérképezés adatainak minősége a es kezdeti év óta jelentős mértékben javult ugyan, de még mindig nem kielégítő, ugyanis a nagy szélessáv-szolgálatók nem frissítik a térképet a hálózat kiépítésének beruházás az internet technológiájába. Nem minden vizsgált tagállam foglalkozott a hagyományos infrastruktúrával kapcsolatos nehézségekkel 45 A vizsgált tagállamok mindegyike sajátos technológiai, verseny- és jogi környezetben működik; ez kihat arra is, hogy trendhullám mutató bináris opciókhoz tagállam hogyan törekszik az Európa stratégia céljainak megvalósítására.

HAVAS MEGMONDJA - Mire lesz hivatott a Pesti TV?

Lengyelország és Magyarország hagyományos rézvezetékes telefon-infrastruktúrája viszonylag alacsony fejlettségű. Amennyiben a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzések esetében az állami hatóságok a résfinanszírozási modellt alkalmazták lásd: 6.

Németországban és Olaszországban, amennyiben a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzések esetében a résfinanszírozási modellt alkalmazták, általában az inkumbens szolgáltató a korábbi nemzeti távközlési szolgáltató tulajdonában lévő rézvezetékes infrastruktúra felhasználására esett a választás.

Írországban a szélessávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervet érintő közbeszerzések esetében beruházás az internet technológiájába résfinanszírozási modellt alkalmazzák, azonban a pályázati eljárás kialakításából adódóan a rézvezetékes hálózatok a sebességkövetelmények miatt nem kapnak hangsúlyos szerepet.

Az olasz hatóságok ban a közbeszerzések esetében a szélessávú infrastruktúra nagykereskedelmi nyílt hozzáférésű hálózaton keresztül történő kiépítése céljából a közvetlen beruházási modell alkalmazása mellett döntöttek. Ennek eredményeként gyakoribbá vált az optikai szál alkalmazása és kereskedési robotok képzése áron nyílt hozzáférés az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz.

Először is a meghirdetett sebességek csak csekély számú felhasználó számára állnak rendelkezésre; minél több felhasználó csatlakozik a hálózathoz, annál alacsonyabb a sebesség.

• Hogyan lettek a telekomcégek az internetforradalom vesztesei? | Concorde blog
• A wifi lesz a jövő internete ben | Magyar Nemzet

Másodsorban a vektoring inkább rövid távú megoldást jelent, mivel az optikai szálhoz vagy a koaxiális kábelhez képest kevésbé tekinthető időtálló beruházásnak. Harmadsorban a vektoring azon előfeltétele, hogy a végfelhasználókhoz kapcsolódó helyi hurokhoz last mile csak egy szolgáltató rendelkezhet kizárólagos fizikai hozzáféréssel 1. E probléma kezelése céljából Németország szeptemberében — a Bizottsággal folytatott kiterjedt megbeszéléseket követően — értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy a közfinanszírozású szélessávú infrastruktúra bevezetésével kapcsolatban a helyi hurok virtuális átengedését lehetővé tevő terméket VULA kíván alkalmazni lásd: 7.

Ez fenntartja a versenytársak számára annak lehetőségét, hogy saját ajánlatot tegyenek diverzifikált nagysebességű internetszolgáltatásra ügyfeleik részére akkor is, ha a hálózatüzemeltető vektoringot alkalmaz. A Bizottság augusztusában tette közzé határozatát, amelyben kimondja: véleménye szerint a közfinanszírozású szélessávú infrastruktúra esetében a VULA termékek bevezetése ellensúlyozhatja a vektoring kedvezőtlen hatásait.

A VULA megoldás ugyanakkor meglehetősen összetett és egyes szakértők szerint alkalmazása visszalépésnek tekinthető. Az alternatív szolgáltatók csak az inkumbens szolgáltató által kínált szolgáltatásokat használhatják, mivel új termékeiket szolgáltatási szinten nem támogatják.

Az alternatív szolgáltatók ezért gyakran optikai hálózatok kiépítése mellett döntenek, miután felismerik, hogy a saját infrastruktúra kiépítése gazdaságilag életképesebb beruházás lásd még: Számos tényező akadályozta a tagállamokat szélessávú céljaik elérésében 49 Megvizsgáltuk a szélessávú tervek végrehajtását a tagállamokban, és ez alapján igyekeztünk meghatározni mi a hamisítás a kereskedésben tagállamokat a szélessávú céljaik elérésében akadályozó tényezőket.

Figyelmünk elsősorban a vidéki területek finanszírozására, a szabályozási és versenykörnyezetre, a különböző programozási időszakok közötti koordinációra és a finanszírozási forrásokra irányult.

Egyes tagállamok nem oldották meg megfelelően a vidéki és külvárosi területek finanszírozását 50 Értékeltük, hogy a tagállamok és az EBB felmérte-e a szélessáv iránti igényeket a különböző — városi, külvárosi és vidéki — területeken Ezenkívül ellenőriztük, hogy megfelelő finanszírozási forrásokat azonosítottak és irányoztak-e elő az egyes területek jellemzőinek függvényében, biztosítva a komplementaritást és elkerülve az átfedéseket.

A vizsgált tagállamok 52 A szélessávú beruházásokat döntő részben magánszolgáltatók hajtják végre.

• Biogáz előállításának technológiája | Digitális Tankönyvtár
• GreeNetVoice Innováció | 3C Távközlési Kft.

A vizsgált tagállamok közül négy Magyarország, Írország, Olaszország és Lengyelország határozta meg a finanszírozási rést. Noha mindegyik tagállam használt fel uniós forrásokat, a szélessáv területén a köztámogatás legnagyobb része — Lengyelország és Magyarország kivételével — a nemzeti költségvetésből származik.

A magyar hatóságok a —ös időszakban elvégezték a szélessávú hálózatok feltérképezését és megállapították, hogy   helyszínen van szükség a lefedettség kiépítésére. A magánszolgáltatók több mint   helyszínen vállaltak kiépítési kötelezettséget, és így kevesebb mint   helyszínen volt szükség a közszféra beavatkozására.

A hatóságok több pályázatot dolgoztak ki, majd az üzemeltetők támogatására millió eurót különítettek el az ERFÁ-ból, illetve 29 millió eurót a nemzeti költségvetésből a résfinanszírozási modell révén, így a közforrásból biztosított teljes beruházás összege millió eurót, a magánberuházásé pedig millió eurót tett ki. A hatóságok a szélessávú infrastruktúra nagykereskedelmi nyílt hozzáférésű hálózaton keresztül történő kiépítése céljából a közvetlen beruházási modell 6.

Ellenőrzésünk idején a közforrások elosztása még nem került véglegesítésre, de becslések alapján 1,4 milliárd származott az ERFÁ-ból, illetve az EMVÁ-ból a tagállami társfinanszírozás összegével együtt1,6 milliárd euró pedig egyéb tagállami forrásokból. Az ír kormány által a szélessáv bevezetésére elkülönített összeg millió euró volt a —es időszakra, ebből 75 milliót az Beruházás az internet technológiájába kívántak biztosítani.

Noha a közbeszerzési eljárás ellenőrzésünk idejéig még nem zárult le, ez az összeg nem tűnik elegendőnek a finanszírozási rés áthidalásához.

Így összesen egy ajánlattevő maradt a pályázati eljárásban, és márciusában még mindig nem világos, hogy ez milyen hatással lesz majd a szélessáv kiépítésének költségeire és ütemezésére.

A német kormány a szélessávú rendszerekkel kapcsolatos szövetségi program révén több mint 4 milliárd eurót különített el a —es időszakra, amely az önkormányzatok szélessávú projektjeinek finanszírozását célozta.

Végezetül az EBB óta hat hitelügylet keretében 2,2 milliárd eurós támogatást biztosít az országnak. A magánszolgáltatók 3,1 millió háztartás lefedését vállalták gazdaságilag életképes területeken ennek összköltsége 2—3 milliárd euró.

A Digitális Lengyelország operatív programra az ERFÁ-ból rendelkezésre álló becsült összeg a szélessávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti terv szerint 1,3—2,2 millió euró. Ellenőrzésünk idejéig ugyanakkor a szélessávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervben szereplő nemzeti finanszírozási eszközök közül kettőből 31 még nem nyújtottak finanszírozást, és a szélessávú fejlesztésekre nem határoztak meg új potenciális finanszírozási forrásokat sem.

Megállapítottuk, hogy mivel az ERFA-források nagy részét már kötelezettségvállalásba vették, ha nem határoznak meg további forrásokat, becslés szerint 1,3 millió háztartás — köztük a legnehezebben csatlakoztathatók — hozzáférés nélkül maradhat.

Az EBB-től kapott finanszírozás 58 Az EBB stratégiája az intézmény —os és —es operatív terve alapján figyelembe veszi az Európai digitális menetrend szélessávra vonatkozó hármas célkitűzését. A szélessávú infrastruktúra finanszírozásához az EBB a projektek méretétől és a kockázati szinttől függően különféle hiteleket és finanszírozási eszközöket alkalmazhat.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap ESBA közepes 15—50 millió euró összegű és nagyméretű 50 millió eurót meghaladó összegűkockázatosabb projektek finanszírozását célozza.

Az Európai Szélessávfejlesztési Alapot CEBFamely decemberében még nem volt működőképes, elsősorban a kisebb, legfeljebb beruházás az internet technológiájába millió eurós projektek finanszírozására hozták létre.

Megvizsgáltunk egy, az ESBA által finanszírozott projektet, amelynek a költsége az említett összeg közel negyedét tette beruházás az internet technológiájába az ESBA-hitel összege millió euró, a projekt teljes költsége 1,8 milliárd euró volt.

A projekt célja a szélessávú lefedettség optikai hálózat révén történő növelése volt.

Először is a projekt egyáltalán nem a gyengén ellátott területekre összpontosított, hanem főként a gazdaságilag életképes területeken, például a városokban növelte a nagysebességű szélessávú lefedettséget. Másodsorban nem találtunk bizonyítékot arra nézve, hogy az ESBA bizonyult volna a legmegfelelőbb finanszírozási eszköznek.

A projekt, tekintettel a méretére, illetve a szélessáv kiépítése által érintett területekre, EBB-hitel révén is finanszírozható lett volna. Harmadsorban a projekt egyes területeken az ERFA révén már közel millió eurós támogatásban részesült, ami csökkentette az EBB kockázatát.

A wifi lesz a jövő internete 2022-ben

Ellenőrzésünk időpontjában a CEBF tevékenységének megkezdése elejére volt várható. A CEBF célja kisebb méretű, de nagyobb kockázatú szélessávú projektek finanszírozása gyengén ellátott területen, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések révén.

A kisebb projektek a kritikus tömeg elérése és a CEBF-támogatásra való jogosultság megszerzése érdekében összevonhatók. A CEBF célzott méretéből mintegy millió euró adódóan azonban csak csekély mértékben járulhat hozzá a szükséges beruházásokhoz azokon a területeken, ahol alacsony a szélessávú lefedettség.

Egyes tagállamok esetében problémákat okoz a jogi és a versenykörnyezet 63 Megvizsgáltuk, hogy a tagállamok — a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban — olyan megfelelő jogi és szabályozási környezetet alakítottak-e ki, amely ösztönzi a versenyt a szélessávú szolgáltatások piacán.