Az opció megkülönböztető jellemzője a vételi jog, Ingatlanok lízingje
Vitacikk A kérdés felvetődése A hazai gyakorlatban — részben nemzetközi hatásra és minták alapján — felmerült és vitákat váltott ki a biztosítéki tulajdon-átruházás és az egyéb fiduciárius biztosítékok különböző formáinak alkalmazása. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója illetve tematikája e körben az engedményezés, a tulajdonjog-fenntartás, a vételi jog és a visszavásárlási jog biztosítéki célú alkalmazására tér ki, mégpedig azzal, hogy a tulajdonjog-fenntartás kivételével pozitív jogalkotással segíteni kell e jogintézmények biztosítéki célú alkalmazását.
E cikkben amellett érvelünk, hogy a biztosítéki jog továbbfejlesztésének helyes útja a zálogjog terén megindult az opció megkülönböztető jellemzője a vételi jog továbbfolytatása, nem pedig egyéb dologi jogok biztosítéki célú alkalmazásának kodifikálása. Abból indulunk ki, hogy a zálogjogi szabályok olyan alapvető elveket és követelményeket fejeznek ki, amelyeknek általánosan érvényesülniük kell a hitelviszonyokban, a hitelezői követelések érvényesítésére irányuló szabályozásban, így a fiduciárius biztosítékokkal kapcsolatban is.
Tézisszerűen összefoglalva, véleményünk — amit a továbbiakban részletesen kifejtünk — a következő: 1.
- A turbó opciók stratégiája mutatók szerint
- Ingatlanok lízingje | Cégvezetés
A tulajdonjog elvileg alkalmas biztosítéki célokra, ilyen jellegű alkalmazására mind a jogtörténetben, mind pedig a nemzetközi gyakorlatban vannak példák. A tulajdonjog biztosítéki célú alkalmazása azonban a következő problémákat okozza: a A tulajdonátruházással a hitelező ténylegesen több jogot szerez, mint ami — az adósi és a hitelezői érdekek kiegyensúlyozott figyelembevételével — a biztosítéki pozícióhoz szükséges, ezt a többletet a felek közötti jogviszonyban érvényesülő kötelmi jogi korlátok igyekeznek visszavenni.
Ez a megoldás elősegíti a hitelezői pozícióval való visszaélést, egyoldalúan hátrányos az adós valamint annak biztosítékkal nem rendelkező hitelezői számára.
ELÉVÜLÉS - Mikor évül el a végrehajtási jog?
Ez az adós számára sem lenne elfogadható megoldás, hiszen az esetek jelentős részében az adós gazdasági tevékenységének folytatásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a biztosítékul szolgáló dolgok feletti rendelkezési jogát fenntartsa, a dolgokat használja, feldolgozza és értékesítse. Ezek a szempontok összeegyeztethetetlenek a tulajdonjog tartalmával és a tulajdonátruházás követelményeivel.
Ez a tulajdon megkettőződését, a jogi és gazdasági tulajdon elválását eredményezi. A zálogjog mint korlátozott dologi jog értékjog — a biztosítéki tulajdonátruházás előzőekben felsorolt problémáira adott válaszként — a jogfejlődés eredménye, a jogalkotó válasza a hitelezők dologi biztosíték iránti igényére és a biztosítéki tulajdonátruházás nem kívánatos elemeinek kizárására.
A zálogjogi szabályozásban a zálogjogosult, a zálogkötelezett és harmadik személy hitelezők érdekei egyaránt érvényesülnek. Erre tekintettel a zálogjogi szabályozás a zálogjog létesítése, nyilvánossága, érvényesítése és az adós elleni felszámolási eljárásban való kezelése tekintetében eltérést nem engedő szabályokat állapít meg.
A fiduciárius biztosítéki konstrukciók célja olyan dologi biztosíték létesítése, amelynek esetében nem érvényesülnek a zálogjog kötelező szabályai.
Ezért, a hatályos szabályok alapján vitatható a fiduciárius biztosítéki megoldások — így különösen a biztosítéki cél mint tulajdonátruházási jogcím — érvényessége, az átruházó ügylet tényleges megtörténte, és az ügyletnek a többi hitelezővel szembeni hatályossága.
De lege ferenda problematikus lenne a létező dologi biztosítékok mellett új biztosítéki formák létesítése, és jogpolitikai-lag helytelen lenne az ilyen irányú kodifikáció, mivel — megfelelő zálogjogi szabályozás esetén — nincs legitim, méltányolandó piaci igény az ilyen jellegű biztosítékokra. A fiduciárius biztosítékoknak csak kivételes körben, speciális jogszabályi legitimáció alapján van helyük, a jelenleg létező kivételek körének bővítése nem indokolt.
A fiduciárius biztosíték fogalma, megjelenési formái Az robot a kereskedelemben Kremenchukban meghatározása Fiduciárius biztosíték alatt az olyan jogügyleteket értjük, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog opcióilletve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be. A biztosítéki pozíció létesítése úgy történik, hogy a hitelező dologi vagy ahhoz hasonló jellegű jog formájában többet tulajdonjogot, opciós jogot, engedményesi státuszt stb.
A fiduciárius biztosítékok tipikus esetében, a biztosítéki tulajdon-átruházásnál például egy hiteljogviszony adósa a hitelezőre átruházza valamely vagyontárgy tulajdonjogát, azonban a tulajdonátruházás célja biztosítéknyújtás, és erre tekintettel a felek megállapodása szerint a hitelező által megszerzett tulajdonjog több tekintetben korlátozott, így különösen a hitel megfizetésekor a hitelező köteles a tulajdonjogot visszaruházni az adós részére.
Az ügylet bizalmi jellegű, mert a dolog jog, követelés megszerzője harmadik személyekkel szemben teljes körű jogosultként jelenik meg, az átruházó csupán kötelmi alapon léphet az opció megkülönböztető jellemzője a vételi jog vele szemben, és nem léphet fel olyan jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, akikre a dolog megszerzője azt átruházta.
A pénzügyi piacokon kialakultak olyan ügylet-típusok, amelyek e polgári jogi intézményeket használják fel biztosíték létesítésére; ezek közül a legismertebbek a pénzügyi lízing, a faktoring és a repó ügylet.
A fiduciárius biztosítékok egyes formáira a későbbiekben részletesebben kitérünk, itt csupán annyit említünk meg, hogy — a tulajdonjog-fenntartás kivételével — a szóban forgó jogintézményeknek eredendően nincs biztosítéki funkciójuk; a fiduciárius biztosítékok jogi megítélésével kapcsolatos problémák nagyrészt éppen abból fakadnak, hogy a szóban forgó jogintézményeket nem azok rendeltetésének megfelelően alkalmazzák.
A biztosítéki átruházás alkalmazásának köre és indítékai Úgy gondoljuk, hogy nem lehetséges érdemben foglalkozni a fiduciárius biztosítéki ügyletekkel, ha csak elvontan a fiducia jogi kérdéseit vizsgáljuk, és nem nézünk szembe azzal, hogy a gyakorlatban milyen körben és milyen célból merül fel ezek alkalmazása. Tapasztalataink és az eddigi vitákban szerzett információink alapján egyértelműnek tűnik, hogy a cél minden esetben a hitelezői pozíció erősítése.
Ez a cél persze közvetve az adós érdekét is szolgálja, hiszen ennek teljesülése adott esetben feltétele a hitelhez való hozzájutásnak vagy a kedvezőbb feltételekkel való hitelfelvételnek.
Nem mindegy azonban, hogy az adósnak e cél eléréséért milyen árat kell fizetnie. Ebből a szempontból a piac különböző szegmensei jelentős eltéréseket mutatnak. Alkalmazási köre 1. A nagybani pénzügyi piacokon, azaz a pénzügyi intézmények egymás közötti ügyleteiben a hitelezői pozíció biztonságának maximalizálása és a tulajdonjog e cél érdekében való felhasználása a piac egészének biztonságát erősíti és a forrásszerzés költségeit jelentősen csökkenti.
Ezen a piacon ráadásul biztosítékként kizárólag úgynevezett pénzügyi eszközök, tipikusan értékpapírok szolgálnak. E sajátosságokra tekintettel az Európai Unió országaiban az ilyen jellegű biztosítékokra külön szabályozás érvényesül, amely számos tekintetben eltér az általános biztosítéki jog megoldásaitól.
A bankok vállalati finanszírozási gyakorlatában — a beruházások és a forgóeszközök finanszírozása esetén egyaránt — szintén előfordul a fiduciárius biztosítékok, különösen a követelések engedményezésének alkalmazása.
Ingatlanok lízingje
Ezekben az esetekben a hitelnyújtó és a hitelfelvevő közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, ennek következtében a felek közötti szerződés részletesen szabályozza mindkét fél jogait és kötelezettségeit, és az egymás közötti kapcsolatukban ezek a kötelmi szabályok kielégítőek, mert általában mindkét fél jogkövető magatartást tanúsít.
Harmadik személyek megfelelő védelme azonban ilyen úton nem biztosítható, és az adós vagy akár a hitelező esetleges felszámolása esetén is számos nehezen megválaszolható kérdés merül fel, elsősorban a vagyon tényleges hovatartozását illetően ezzel kapcsolatban a bírói gyakorlat bizonytalanságairól később részletesebben szólunk.
A bankok lakossági, kisvállalkozási finanszírozási gyakorlata az előzőektől teljesen különböző piaci környezetet jelent.
Egyfelől, az ügyfelek jogilag nem felkészültek komplex megoldások megértésére és megfelelő kezelésére és egyébként is sokkal kiszámíthatatlanabb a magatartásuk, mint egy nagyvállalaté, különösen a fejlettség viszonylag alacsony fokán álló ország esetében, mint Magyarország.
Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hitelintézetek és egyéb intézmények lakossági tevékenységet folytató fiókhálózata tevékenységének megfelelő kontrollálása nem teljesen megoldott, az ügyfélkapcsolatokban nem feltétlenül az intézményi érdekek érvényesülnek. E piaci szegmensben, az ingatlan- lakás- finanszírozás terén elterjedt a zálogjog mellett a vételi jog alkalmazása.
A sajtóban a közelmúltban számos híradás jelent meg arról, hogy milyen visszaélések történtek a lakossági, kivállalkozási ingatlan-finanszírozási ügyletek terén, éppen a vételi jog alkalmazásával kapcsolatban a vételi jog biztosítéki célú alkalmazásának problémáira is kitérünk.
Az előzőekben tárgyalt, alapvetően szabályozott bár nem mindig a szabályozásnak megfelelően működő piacok mellett létezik egy nem szabályozott piac is, amely maga is nagyon összetett; idetartozik a szívességi kölcsönöktől kezdve az illegális kölcsönző tevékenységen át az uzsorás ügyletekig sok minden.
Jogosan feltételezhetjük, hogy ezen a piacon a biztosítéki átruházó ügyletek a hitelező pozíciójának egyoldalú erősítését, az adós kiszolgáltatottságát szolgálják.
Ebben a körben az bináris opciók metatrader 4 még azok a kötelmi jogosítványok sem állnak rendelkezésére, amelyeket kiegyensúlyozottabb helyzetben és szofisztikált szereplők között a szerződés általában biztosít.
Alkalmazásának célja A biztosítéki tulajdon-átruházás legerősebb mozgatórugója kétségkívül az, hogy a zálogjoghoz képest számos — tényleges vagy látszólagos — előnyt nyújt a hitelezők számára.
Ezek a következők: 1. A biztosíték létesítése olcsóbb és az opció megkülönböztető jellemzője a vételi jog.
